Az Amnesty International Magyarország egyesület módosított alapszabálya
Megállapította a Közgyűlés 2011. július 28-án.

Hatályba lépésének időpontja: 2011. július 28.

AZ AMNESTY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

I. AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE

1. § Az egyesület neve: Amnesty International Magyarország, röviden: AI Magyarország, továbbiakban Egyesület (Angolul: Amnesty International Hungary)

2. § Az Egyesület az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi helyi szervezete, amely az egyetemes emberi jogok védelmében önkéntesekre, aktivistákra támaszkodva végzi tevékenységét.

3. § Az egyesület székhelye: 1064 Budapest, Rózsa u. 44. II. emelet 4.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

4. § Az Egyesület célja az alábbi közhasznú tevékenységek folytatása a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. (a továbbiakban Ksztv.) 26. § c) bekezdése alapján:
a) a minden embert egyenlően megillető egyetemes emberi jogok védelme, az emberi jogi sérelmek nyilvánosságra hozása, kivizsgálása, figyelemfelhívás és a jogsértések áldozatai számára segítségnyújtás (Ksztv. 26. § c 12.)
b) az emberi jogokkal kapcsolatos ismeretterjesztés, emberi jogokkal kapcsolatos oktatói és nevelési tevékenység (Ksztv. 26. § c 4.)
c) tudományos tevékenység, kutatás az emberi jogok területén, (Ksztv. 26. § c 3.)
d) emberi jogokkal kapcsolatos kulturális tevékenység (Ksztv. 26. § c 5.)
e) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. (Ksztv. 26. § c 11.)

5. § Az Egyesület az Amnesty International, az emberi jogok védelmében fellépő független, nemzetközi szervezet helyi csoportjaként, annak alapszabályát magára nézve érvényesnek elfogadva működik. Az Amnesty International az emberi jogok védelmezőinek az egész világra kiterjedő közössége, amelynek vezérlő elve a nemzetközi szolidaritás, az egyes áldozatok érdekében történő hatékony cselekvés az egész világon, az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága, a pártatlanság és függetlenség, a demokrácia és a kölcsönös tisztelet.

6. § Az Amnesty International Magyarország arra törekszik, hogy a világban minden egyes ember egyenlően élhessen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más emberi jogi egyezményekben foglalt jogokkal. A világméretű mozgalom részeként az Amnesty International Magyarország azt vallja, hogy a világon történő bármilyen emberi jogi sérelem minden ember közös ügye.

7. § Céljai megvalósítása érdekében az Amnesty International Magyarország mozgósítja az embereket Magyarországon, hogy tegyenek meg mindent az emberi jogok egyetemes érvényesüléséért és cselekedjenek az emberi jogi sérelmek megszüntetéséért. Az egyetemes emberi jogok hatékony védelme érdekében az AI Magyarország minden emberi jog érvényesítése érdekében fellép, ezen belül is kiemelten foglalkozik ezen jogok súlyos sérelmének megszüntetésével és megelőzésével.

III. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE

8. § Az Amnesty International arra törekszik, hogy az emberi jogi sérelmeket hitelesen, gyorsan és következetesen feltárja. Módszeresen és pártatlanul kutatja fel az egyedi és a tervszerű, valamint tömeges,az emberi jogokat érintő jogsértések tényeit. Megállapításait nyilvánosságra hozza, és a tagok, aktivisták,önkéntesek, valamint a támogatók és az Egyesület vezetői és alkalmazottjai mozgósítják a közvéleményt,hogy az gyakoroljon nyomást a kormányokra és más testületekre a jogsértések megszüntetése érdekében. Az emberi jogokat érintő konkrét jogsértések feltárása mellett az Amnesty International minden kormányt arra szólít fel, hogy a jogállamiság jogelveinek betartásával működjön, írja alá és ratifikálja a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, és tartsa magára nézve kötelezőnek az ezen egyezményekben biztosított jogok maradéktalan érvényesítését és alkalmazását.

9. § Az Amnesty International céljaival összhangban az Egyesület kormányokat, kormányzati és nem kormányzati szerveket és szervezeteket, politikai és civil mozgalmakat, fegyveres politikai csoportokat és egyéb, nem állami intézményeket, valamint a közvéleményt, és egyéneket szólít meg.

10. § Az Egyesület a Ksztv. szerinti közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a kormányzattól és pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el. Az Egyesület minden gazdasági, társadalmi, kulturális vagy vallási szervezettől, illetve egyéb más érdekcsoporttól teljesen függetlenül végzi tevékenységét.

11. § Az Egyesület céljai elérése érdekében széles körben az emberi jogok területén felvilágosító, ismeretterjesztő, valamint oktatási tevékenységet folytat.

12. § Az Egyesület elfogadja és megvalósítja az Amnesty International által is aláírt, nemzetközi nem kormányzati szervezetek Elszámoltathatósági Chartáját, amely az Egyesület tevékenységében a teljes átláthatóság, a demokratikus működés, és az elszámoltathatóság alapelveinek érvényesítését követeli meg. Az Egyesület hiszi, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság bármilyen szervezet demokratikus működésének az alapja. Az Egyesület arra törekszik, hogy működése során minden tekintetben megfeleljen ezen elveknek, és a szervezet által képviselt emberi jogok teljes körűen érvényesüljenek az Egyesületen belül is.

13. § Az Egyesület a céljaival összefüggően vállalkozási tevékenységet folytathat, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve. Ilyen vállalkozási tevékenység végzéséhez az Elnökség írásbeli hozzájárulása szükséges. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag jelen Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítására fordítja. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot elfogadni. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. Az Egyesület működési módját, a szolgáltatásai igénybevételének módját és a beszámolóit az Interneten, az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti.

IV. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

14. § Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak.

15. § Az Egyesület tagja lehet minden magyar illetve Európai Uniós állampolgár, továbbá minden, Magyarországon letelepedett, illetőleg érvényes magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező vagy más Magyarországon jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár., aki Magyarországon nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Egyesület tagjairól és a tagdíjbefizetésekről az adatkezelési irányelveinek és az adatvédelemmel összefüggő mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő nyilvántartást vezet.

16. § Rendes tag az a természetes személy, aki belépéskor írásban tett nyilatkozatával vállalja, hogy az Egyesület céljaival egyetért, az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja. A tag érvényes tagsági viszonya a tagjelölt írásban benyújtott felvételi kérelmének az Egyesület székhelyére való beérkezésétől, valamint az éves tagdíjának, illetve féléves vagy havi részletekben fizetett tagdíj esetén az első részlet befizetésétől számított 5. munkanapon, tagdíjfizetés alóli mentesség kérelmezése esetén a mentességet megadó elnökségi határozat napjától számított 5. munkanapon kezdődik. A pártoló tagok a rendes tagi belépési nyilatkozat aláírásával és a rendes tagra vonatkozó tagdíj megfizetésével automatikusan rendes taggá válnak.

17. § Az Egyesület pártoló tagja az a pártolótag-nyilvántartásba felvett természetes személy, aki az Egyesület céljaival egyetért, de nem kíván rendes tag lenni, ugyanakkor az Egyesületet anyagilag támogatja, A pártoló tag pártoló tagsági viszonya a pártolótag-nyilvántartásba való felvétel napjával kezdődik. A jelentkezőt az írásban benyújtott felvételi kérelemnek az Egyesület székhelyére való érkeztetésétől, valamint az éves pártolói tagdíjának, illetve féléves vagy havi részletekben fizetett pártolói tagdíj esetén az első részlet befizetését követő 5. minkanapon, tagdíjfizetés alóli mentesség kérelmezése esetén a mentességet megadó elnökségi határozatot követő 5. munkanapon fel kell venni a pártolótag-nyilvántartásba.

18. § Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség egyhangú döntése alapján – az a személy, aki az emberi jogok területén végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. A tiszteletbeli tagság annak elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság lemondással vagy az Elnökség visszavonó határozatával szűnik meg.

A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. Tiszteletbeli tag felvételére az Egyesület bármely tagja, és szerve tehet javaslatot.

19. § Az Egyesület rendes tagjának joga van:

a) részt venni az Egyesület tevékenységében, rendezvényein,

b) észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani, panaszt tenni, felvilágosítási kérelemmel fordulni az Elnökséghez és az Ellenőrző Testülethez az Egyesület működésével kapcsolatban, továbbá ajánlásokat tenni bármely az Egyesületet érintő kérdés megtárgyalására. Az írásban, vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre 30 napon belül köteles az érintett szerv, írásban érdemi választ adni,

c) személyesen vagy meghatalmazott képviselőjük útján a többi taggal egyenlő szavazati joggal a Közgyűlésen részt venni, ott meghatározott rendben felszólalni, véleményt nyilvánítani, határozati javaslatokat tenni, a Közgyűlés napirendi pontjára indítványt tenni,

d) tagokat választani az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, tisztségeire, illetve a rendes tag választható ezekbe a szervekbe, tisztségekre, amennyiben ez megfelel az Etv. 8. § és a Ksztv. 8. § és 9. § -ban foglaltaknak.

e) az Egyesület működésével, közhasznú tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinteni a Ksztv. 7. § - nak megfelelően,

f) az Egyesület tevékenysége, céljai megvalósítása érdekében az Egyesület helyiségeit az Iroda által meghatározott rendben és módon használni,

g) az Egyesületen belül a tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti formákat, csoportokat létrehozni, azok tevékenységében részt venni.
20. § Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjának joga van:

a) részt venni az Egyesület tevékenységében, rendezvényein,

b) észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani, panaszt tenni, felvilágosítási kérelemmel fordulni az Elnökséghez és az Ellenőrző Testülethez az Egyesület működésével kapcsolatban, továbbá ajánlásokat tenni bármely az Egyesületet érintő kérdés megtárgyalására. Az írásban, vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre a 30 napon belül köteles az érintett szerv írásban érdemi választ adni,

c) az Egyesület működésével, közhasznú tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinteni a Ksztv. 7. § - nak megfelelően,

d) az Egyesület tevékenysége, céljai megvalósítása érdekében az Egyesület helyiségeit az Iroda által meghatározott rendben és módon használni,

e) az Egyesületen belül a tagok önkéntes társulásán alapuló csoportok tevékenységében részt venni.

21. § Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

22. § Az Egyesület rendes tagja és pártoló tagja köteles:

a) megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek őt érintő határozatait;

b) a Közgyűlés által meghatározott, a tárgyév január 1-je és december 31-e közötti időszakra vonatkozó éves tagdíjat, illetve pártolói tagdíjat tárgyév március 15-éig egy összegben megfizetni,

féléves részletfizetés esetén a két féléves részletet tárgyév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig megfizetni, havi részletfizetés esetén az éves tagdíjat az év végéig havi részletekben megfizetni.

Ha a tagsági viszony a tárgyévben június 30-a után jön létre, a tárgyévre csak féléves tagdíj fizetendő. Az Elnökség a tag méltányolható okot (például: hátrányos szociális helyzet) tartalmazó kérelmére a tagdíjfizetés kötelezettsége alól adott tárgyévre felmentést adhat.

c) a birtokában lévő, az Egyesület tulajdonát képező iratokat, illetve tárgyakat tagsági viszonyának megszűnését követően 15 napon belül visszaszolgáltatni.

23. § Az Egyesület tiszteletbeli tagját tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, de köteles az Alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit betartani.

24. § A tagság és a pártoló tagság megszűnik:

a) a rendes tag, illetve pártoló tag elhalálozásával,

b) az Elnökség határozata alapján az, aki három hónapot meghaladó tagdíjhátralékát, illetve pártolóitagdíj hátralékát az Igazgató írásos felszólítása ellenére, a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem rendezte. Ez nem vonatkozik azon tagokra, akik felmentést kaptak a tagdíjfizetés kötelezettsége alól. Törlésről az Igazgató indítványára az Elnökség hoz határozatot. A törlést elrendelő elnökségi határozatot követően a rendes tag automatikusan az Egyesületben betöltött minden tisztségét, funkcióját elveszíti, a rendes tagot, illetve a pártoló tagot a tagnyilvántartásból törlik.

c) A rendes tag, illetve a pártoló tag írásbeli kilépési nyilatkozatával tagsági viszonyát egyoldalúan megszüntetheti. A kilépéssel a tag az Egyesületben betöltött minden funkcióját automatikusan elveszíti. A kilépett rendes-, vagy pártoló tagot az Elnökség törli a nyilvántartásból.

d) Kizárással szűnik meg a tagsági viszony abban az esetben, ha a rendes- vagy pártoló tag magatartása az Egyesület Alapszabályban meghatározott céljaival és elveivel ellentétes, ha az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, illetve az egyesületi célok megvalósítását súlyosan veszélyezteti, valamint ha az Egyesületnek szándékosan kárt okoz.

V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

25. § Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összességéből áll, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

26. § Az Egyesület ügyintéző szervei:
a) Elnökség
b) Igazgató

27. § Az Egyesület képviseleti szervei:
a) Elnökség
b) Igazgató

28. § Az Egyesület felügyeleti szerve az Ellenőrző Testület.

29. § A felsoroltakon kívül az egyesületi tagok önkéntes társuláson alapuló szervezeti formát, csoportot, az Egyesület szervei bizottságokat hozhatnak létre.

30. § A Közgyűlés által választott tisztségviselők: az Elnökség és az Ellenőrző Testület tagjai. Az Elnökség, illetve az Ellenőrző Testület tagjainak megbízatása 2 évre szól, de a Közgyűlés ezen választott szervek megbízatását bármikor visszavonhatja, amennyiben egyidejűleg új Elnökséget, illetve új Ellenőrző Testületet választ. . A tisztségviselők megválasztásuk után kötelesek elfogadó nyilatkozatot tenni, amelyben nyilatkozniuk kell arról is, hogy nincs törvényes akadálya tisztségük betöltésének.

31. § Az Egyesület ügyintéző szervei döntéseiket általában nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozzák.

32. § Az Egyesület ügyintéző, valamint döntéshozó szerveinek határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye.

33. § Az Egyesület ügyintéző, valamint döntéshozó szerveinek határozatai, valamint az ülések jegyzőkönyvei, és az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratok bárki számára nyilvánosak. Az iratok bárki által megtekinthetők az Egyesület székhelyén előzetes egyeztetés után, illetve a tagok elektronikus másolatot kaphatnak. A szervek a döntéseiket az Egyesület honlapján keresztül a döntést követően 15 napon belül nyilvánosságra hozzák. Az Egyesület szervei döntéseiknek a személyes érintettjeit, a döntést követő 15 napon belül, igazolható módon tájékoztatják.

34. § Az ügyintéző, illetve döntéshozó szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

35. § Nem lehet az Elnökség, az Ellenőrző Testület elnöke vagy tagja, az Igazgató illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az Egyesület másik szervének elnöke vagy tagja,
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - ide nem értve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

36. § Az érintett szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület tisztségviselője (Elnök, elnökségi-, ellenőrző testületi tag, Igazgató) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

37. § A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetben is betölt.

38. § A képviselő, ügyintéző és felügyelő szerv bármely tagjának lemondása, az egyesület székhelyére írásban benyújtott lemondás kézhezvétele után tekinthető hatályosnak.

VI. KÖZGYŰLÉS

39. § A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelynek ülését évente legalább egyszer össze kell hívni. Az Egyesület éves beszámolójáról és a közhasznúsági jelentésről döntő Közgyűlést minden év április 30-ig össze kell hívni.

40.§ A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, és annak időpontjáról, napirendjéről és helyéről a Közgyűlés időpontját megelőzően legalább 15 nappal, hitelesített elektronikus levélben vagy - a tagnak az Irodához címzett igazolható írásbeli kérelme esetén - postai úton a Közgyűlésen tárgyalandó összes dokumentumhoz való elektronikus hozzáférés biztosításával vagy csatolásával együtt tájékoztatja a tagságot. A meghívót és a napirendi pontokat az Egyesület hivatalos honlapján a meghívó kiküldésével egy időben közzé kell tenni.

41. § A rendes Közgyűlések előkészítésében az Elnökséget a Közgyűlés-előkészítő Bizottság segíti, amelyet a Közgyűlések időpontja előtt legalább 30 nappal köteles az Elnökség az Egyesület összes tagjához eljuttatott hitelesített elektronikus levél formájában összehívni. Az Elnökség a bizottság összehívásáról szóló meghívót az Egyesület honlapján is köteles közzétenni. A bizottságban az Elnökséget egy elnökségi tag képviseli, rajta kívül tagja lehet a bizottságnak az Egyesület bármely tagja. A Közgyűlések napirendjére, ügyrendjére, helyére és időpontjára, valamint a Közgyűlésen megtárgyalandó kérdésekre a bizottság tesz javaslatot az Elnökségnek. A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. A Közgyűlés Előkészítő Bizottság tagjai közül egyszerű többséggel és titkos szavazással elnököt választ, akinek a mandátuma a Közgyűlés bezárásáig tart. A bizottság ügyrendjét a bizottság első ülésén maga határozza meg.

42. § Rendkívüli Közgyűlésen megtárgyalandó kérdéseket az indítványozó határozza meg. A Rendkívüli Közgyűlést az Elnökség hívja össze, és annak időpontjáról, napirendjéről és helyéről a Rendkívüli Közgyűlés időpontját megelőzően legalább 8 nappal, hitelesített elektronikus levélben, vagy - a a tagnak az Irodához címzett igazolható írásbeli kérelme esetén - postai úton a Közgyűlésen tárgyalandó összes dokumentumhoz való elektronikus hozzáférés biztosításával vagy csatolásával együtt tájékoztatja a tagságot. A meghívót és a napirendi pontokat az Egyesület hivatalos honlapján a meghívó kiküldésével egy időben közzé kell tenni. A Rendkívüli Közgyűlést az indítvány illetve kérelem benyújtásától, illetőleg a testületi határozat meghozatalától számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni. Ha az Elnökség az Ellenőrző Testület, vagy a tagok egytizedének írásos kérelme ellenére a 15 napon belül a Rendkívüli Közgyűlést nem hívja össze, akkor erre az Ellenőrző Testület, illetve a közgyűlést kezdeményezők képviselője jogosult összehívni a Közgyűlést. A Rendkívüli Közgyűlés határozatait a rendes Közgyűléssel azonos módon hozza.

43. § A Közgyűlés határozatképes, ha azon az Egyesület tagjainak több mint a fele jelen van. A Közgyűlés határozatait az Alapszabályban megjelölt kivételekkel egyszerű többséggel hozza. A Közgyűlés az Alapszabály megállapításáról és módosításáról a jelenlévő tagok kétharmadának egybehangzó szavazatával dönt.

44. § Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a szavazásra jogosult tagok számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt Közgyűlést az eredeti Közgyűlést követő 15 napon belül meg kell tartani.

45. § Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni:
a) ha azt meghatározott ok és cél megjelölésével az Elnökség tagjainak kétharmada indítványozza,
b) ha azt a bíróság elrendeli, vagy a felügyeleti szerv indítványozza,
c) ha azt az Ellenőrző Testület ok és cél megjelölésével indítványozza,
d) ha azt a tagok egytizede ok és a cél megjelölésével az Elnökségtől írásban kéri,
e) ha az Elnökség vagy az Ellenőrző Testület tagjainak a száma az Elnökség esetében 5 fő, az Ellenőrző Testület esetén 2 fő alá csökken.
Rendkívüli Közgyűlés esetén csak az az ügy szerepelhet napirendi pontként, amely miatt az összehívásra sor került.

46. § A Közgyűlésnek a napirendi pontokról szavaznia kell. A Közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet a megválasztott jegyzőkönyvvezető írja alá és két -, a Közgyűlésen jelenlévő, erre a célra megválasztott tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet a (rendes, illetve rendkívüli) és a Közgyűlési határozatokat a Közgyűléstől számított legfeljebb 15 napon belül az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

47. § A Közgyűlésen szavazni személyesen vagy képviselet útján lehet. Képviseletre másik, szavazati joggal rendelkező rendes tag jogosult. A képviseletre szóló meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egy tag legfeljebb egy másik tag képviseletére jogosult. Az Egyesület képviseleti, ügyintéző, illetve ellenőrző szerveinek munkáját, beszámolóját értékelő határozathozatalban nem vehet részt az érintett szerv tagja, alkalmazottja, illetve olyan személy, aki a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a határozat alapján megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az Egyesület képviseleti, ügyintéző és felügyelő szerveivel kapcsolatos visszahívási indítvány esetén az érintett szervek tagjai a határozathozatalban nem vehetnek részt.

48. § A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Egyesület Alapszabályának megállapítása, módosítása, valamint az Amnesty International Alapszabályával, működésével kapcsolatos egyesületi javaslatok elfogadása,
b) az Egyesület Elnöksége, valamint az Ellenőrző Testület tagjainak megválasztása, visszahívása;
c) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, oda történő belépésének, vagy onnan történő kiválásának, továbbá az Egyesület feloszlásának (megszűnésének) kimondása, ez utóbbi esetben rendelkezés az egyesületi vagyonról;
d) az éves feladatterv és a költségvetés elfogadása, a költségvetési keretösszegek év közbeni módosításához a limit meghatározásának lehetősége,
e) az éves közhasznúsági jelentés elfogadása;
f) az Elnökség, az Ellenőrző Testület, és az Iroda éves beszámolójának elfogadása;
g) az Egyesület fejlesztési terveinek, működési stratégiájának elfogadása;
h) döntés atagdíjak mértékéről, tagdíjkedvezményekről, a részletfizetés lehetőségének biztosításáról, a tagdíjakkal kapcsolatos további szabályokról;
i) döntés az Elnökség és az Igazgató számára jogügyleti értékhatár megállapításáról.

49. § Az éves közhasznúsági jelentést, valamint az éves beszámolót és költségvetést az éves rendes Közgyűlésén, az Ellenőrző Testület véleményével együtt kell az Elnökségnek beterjesztenie. A Közgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt a jelentések elfogadásáról. Az Elnökség és az Ellenőrző Testület tagjai a határozathozatalban nem vehetnek részt. Amennyiben az éves beszámolót vagy a költségvetést a Közgyűlés nem fogadja el, az Ellenőrző Testület vizsgálatot indít, amelyet 30 napon belül kell lefolytatni. A vizsgálat befejeztével Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni. Amennyiben az éves beszámolót, a költségvetést, továbbá a közhasznúsági jelentést második alkalommal sem, fogadja el a Közgyűlés, akkor az Elnökségnek mandátuma azonnali hatállyal megszűnik. Amennyiben ugyanezen a Közgyűlésen az új Elnökséget nem választják meg, az Ellenőrző Testületnek Rendkívüli Közgyűlést kell összehívnia.

50. § A Közgyűlés nyilvános. A Közgyűlésen résztvevő bármely tag kérheti a nyilvánosság kizárását valamely napirendi pont tárgyalásánál, ha a személyiségi jogok védelme, üzleti titok védelme, vagy adatvédelmi okok ezt indokolttá teszik. A nyilvánosság kizárásához a jelenlévő tagok 2/3-ának egyező szavazata szükséges.

51. § Az Elnökség és az Ellenőrző Testület tagjait titkos szavazással kell megválasztani. Ezen szervekbe az Egyesület bármely rendes tagja jelölhető. A szavazólapra az Elnökségbe és az Ellenőrző Testületbe javasolt tagok nevét kell felírni. A legtöbb - de legalább a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezők 50%-a+1 fő - szavazatot kapott elnökségi illetve ellenőrző testületi jelölt kerül az új Elnökségbe, illetve Ellenőrző Testületbe. Szavazategyenlőség esetén az érintett jelöltek közül ismételt szavazással kell választani. Az Egyesülettel munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagok a szavazásban nem vehetnek részt.

52. § Az Elnökség és az Ellenőrző Testület visszahívásához a Közgyűlésen jelenlévő tagok 2/3-ának egyező szavazata szükséges. A szavazásban az érintett szervek tagjai nem vehetnek részt. Visszahívási indítvány elfogadása esetén a 30. § rendelkezéseinek megfelelően ugyanazon a Közgyűlésen az érintett szerv tagjait újból meg kell választani.

VII. AZ ELNÖKSÉG

53. § Az Egyesület irányító, képviselő, ügyintéző és döntéshozó szerve a Közgyűlés választotta Elnökség. Az Elnökség a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással kerül megválasztásra. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet köteles írásban lefektetni, és azt megalakulását követő 30 napon belül az Egyesület honlapján közzétenni, és az Egyesület nyilvántartásában elhelyezni. Az Elnökség alakuló ülését a megválasztástól számított 15 napon belül meg kell tartani, az alakuló ülés összehívásáról és ennek közzétételéről legalább 3 nappal az ülés előtt az elnökségi tagok által maguk közül erre kijelölt tag gondoskodik.

54. § Az Elnökség dönt az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben, továbbá eljár és dönt minden olyan kérdésben, amely nincs az Egyesület más szervének hatáskörébe utalva. Az Elnökség feladata elsősorban a Közgyűlés határozatainak végrehajtása és végrehajtatása. Az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlésnek évente beszámolni tartozik. Az Elnökség tevékenységéről - az Egyesület nemzetközi jellegéből adódóan - beszámolni köteles az Amnesty International Nemzetközi Titkársága felé is. A Közgyűlésnek jogában áll az Elnökséget ezen kívül bármikor beszámoltatni.

55. § Az Elnökség 5-9 tagból áll: 

a) Elnök
b) Kincstárnok
c) Titkár
d) és további 2-6 elnökségi tag

56. § Az Egyesületet a hatóság és harmadik személyek felé az Elnök illetve az Elnökség által meghatalmazott bármely más elnökségi tag, illetve az Igazgató képviseli. A bankszámla felett az Igazgató és egy, az Elnökség által erre meghatalmazott elnökségi tag együttesen, vagy két, az Elnökség által erre meghatalmazott elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni, ide nem értve az internetes banki szolgáltatások igénybevételét, melyekről az Igazgató, illetve az Elnökség által erre meghatalmazott elnökségi tag önállóan dönthet.

57. §. Az Elnökség tagja az Egyesület bármely rendes tagja lehet, akit a Közgyűlés szabályosan elnökségi tagnak megválaszt. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés két éves időtartamra választja. Egy tag megszakítás nélkül legfeljebb háromszor választható az Elnökségbe. Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente tart üléseket. A hiányzó elnökségi tagok megválasztásának kérdését az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentésről döntő, soron következő rendes Közgyűlés napirendjére kell venni.

58. § Az Elnökség a tagjai közül egyszerű többséggel, titkos szavazással Elnököt, Kincstárnokot és Titkárt választ. Az Elnököt, Kincstárnokot és a Titkárt az Elnökség bármikor leválthatja az Elnökség összes tagjának többségi szavazatával. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok több, mint fele jelen van.

59. § Az Egyesület Elnöke:
a) gondoskodik az Alapszabály rendelkezéseinek betartásáról, a szervezet törvényes működéséről,
b) az Elnökség nevében képviseli a szervezetet hatóságok és harmadik személyek felé,
c) összehívja az elnökségi üléseket,
d) ellenőrzi az elnökségi határozatok végrehajtását, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek hitelesítéséről, és közzétételéről,
e) koordinálja az Elnökség tevékenységét, gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról,
f) együttműködik, konzultál az Egyesület egyéb szerveivel, és tagjaival az egyesületi célok megvalósítása érdekében,
g) szerződéseket köt az Egyesület nevében,

60. § Az Egyesület Titkára:
a) előkészíti az elnökségi ülések napirendjét, határozatait, javaslatait és gondoskodik azok időben történő és gondos előterjesztéséről,
b) ellátja az Elnökség adminisztrációs feladatait,
c) gondoskodik a Közgyűlések és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek, valamint a jogszabályokban előírt nyilvántartásoknak a vezetéséről..

61. § Az Egyesület Kincstárnoka:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyesület pénzügyi forgalmát, ellenőrzi a költségvetés felhasználását, az Iroda és az Igazgató,Elnökség és a csoportok pénzügyeket érintő döntéseit,
b) pénzügyi kérdésekben képviseli az Elnökséget a szervezeten belül,
c) javaslatot tesz és véleményezi az Elnökség felé az Egyesület szerveinek költségvetést érintő döntéseit, kéréseit,
d) tanácsokat ad az Elnökségnek a pénzügyeket illetően,
e) gondoskodik az Egyesület pénzügyeinek átláthatóságáról.

62. § Az Elnökség feladatai:
a) Közgyűlések között szervezi, összehangolja és irányítja az Egyesület tevékenységét,
b) biztosítja az Egyesületi szervek alapszabály szerinti és törvényeknek megfelelő működését,
c) közvetlen kapcsolatot tart fenn más egyesületekkel, szervezetekkel,
d) évente beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek és az Amnesty International szerveinek
e) éves beszámolót, költségvetést és közhasznúsági jelentést készít, amelyeket a Közgyűlés elé terjeszt elfogadásra és az elfogadástól számított 15 napon belül az Egyesület honlapján közzé tesz,
f) végrehajtja a Közgyűlés döntéseit, és biztosítja a stratégiai célok megvalósítását
g) nyilvános pályázat útján kiválasztja az Egyesület Igazgatóját, illetve az Alapszabályban meghatározott esetben megbízott Igazgatót nevez ki, valamint az Igazgató vagy a megbízott Igazgató felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
h) Igazgató és megbízott Igazgató hiányában gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói felett.
i) ellenőrzi az Egyesület Igazgatójának a munkáját,
j) biztosítja az Egyesület közhasznú céljainak, és az Amnesty International missziójának, és alapelveinek megfelelő stratégiamegvalósítását,
k) gondoskodik arról, hogy a stratégiai tervek a tagság által megismerhetők és véleményezhetők legyenek
l) biztosítja az Elnökség és az Egyesület demokratikus működését, átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

63. § (1) Az Elnökség ülését az ülés előtt legalább 3 nappal - az alakuló ülés kivételével - az Egyesület Elnöke vagy Titkára hívja össze. Az Elnök és a Titkár akadályoztatása esetén az Elnökség bármely tagja összehívhatja az ülést. Az összehívás igazolható módon a napirend megküldésével történik. Az ülés helyét, idejét és napirendjét az ülés előtt legalább 3 nappal az Elnökség az Egyesület honlapján is közzéteszi.
(2) Indokolt esetben rendkívüli elnökségi ülés hívható össze, amennyiben ennek részletes szabályait az Elnökség az Egyesület Alapszabályával összhangban megalkotta. Ebben az esetben az (1) bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni.

64. § Az elnökségi ülések nyilvánosak. Az Elnökség - ha a napirend indokolja - kívülálló személyeket is meghívhat az ülésre tanácskozási joggal. Az Ellenőrző Testület minden esetben tanácskozási joggal vehet részt az üléseken, az Ellenőrző Testületet köteles az Elnökség minden ülésére meghívni. Az érdeklődők hallgatóságként vehetnek részt az elnökségi üléseken. Az ülésen részt vevő bármely elnökségi tag kérheti a nyilvánosság kizárását valamely napirendi pont tárgyalásánál, ha a személyiségi jogok védelme, üzleti titok védelme, vagy adatvédelmi okok ezt feltétlen indokolttá teszik.

65. § Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökség több, mint fele jelen van. Amennyiben lemondások vagy egyéb okok miatt az Elnökség létszáma a határozatképesség alá csökken, Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni új Elnökség megválasztása céljából. Az Elnökség tagjai az üléseken személyesen hozzák határozataikat. Rendkívüli esetben legfeljebb két elnökségi tag elektronikus eszközön keresztül is részt vehet a határozathozatalban. A tagság számára azonban ekkor is biztosítani kell az ülések nyilvánosságát. Az elnökségi határozatok nyilvánosak, azokat az elnökségi ülést követő 15 napon belül az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.

VIII. AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET

66. § Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Testület. Az Ellenőrző Testület 3 tagját a Közgyűlés választja. A testület tagjai maguk közül egy elnököt választanak. Az Ellenőrző Testület tagja csak a Ksztv. 8. § (2) bekezdésének megfelelő egyesületi tag lehet.

67. § Az Ellenőrző Testület az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet köteles írásban lefektetni, és azt megalakulását követő 30 napon belül az Egyesület honlapján közzétenni, és az Egyesület nyilvántartásában elhelyezni.

68. § Az Ellenőrző Testület feladatai:
a) az Egyesület jog- és alapszabályszerű működésének és
b) az Egyesület vagyonkezelésének és gazdálkodásának ellenőrzése,
c) javaslattétel az Elnökség és az Egyesület egyéb szervei felé a törvényesség biztosítása, illetve az alapszabályszerű működés helyreállítása érdekében,
d) Rendkívüli Közgyűlés összehívása, amennyiben a Közgyűlést az Elnökség alapszabályi kötelezettsége ellenére nem tudja vagy nem akarja összehívni,
e) az elnökségi határozatok elleni fellebbezések elbírálása.

69. § Az Ellenőrző Testület, illetőleg annak bármely tagja előzetes egyeztetést követően az Egyesület bármely tisztségviselőjétől, az Elnökség, vagy más testület tagjától jelentést, az Egyesület munkavállalóitól, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeitől, illetve az Egyesület tagjától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felvilágosítás és az iratokba való betekintés joga nem tagadható meg, az Ellenőrző Testület felkérésének az érintett szerv vagy személy legfeljebb 30 napon belül köteles eleget tenni.

70. § Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.

71. § Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Testület indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belülre össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult.

72. § Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

73. § Az Ellenőrző Testület az Egyesület vagyonkezelését szükség szerint, de legalább negyedévenként megvizsgálja, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, bizonylatokat, könyveket, egyéb iratokat megvizsgálja, és a vizsgálat eredményről a vizsgálat lezárultát követő 30 napon belül írásos jelentést készít, melyet egy példányban az érintettek részére eljuttat. Az Ellenőrző Testületnek beszámolási kötelezettsége a Közgyűlés felé van. Az Ellenőrző Testület beszámolóját az Elnökség a saját éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést tartalmazó dokumentumokkal együtt terjeszti a Közgyűlés elé. Az Ellenőrző Testület tagjai a testületi beszámoló közgyűlési határozathozatalában nem vesznek részt.

74. § Az ellenőrzési jog gyakorlásának biztosítása érdekében az Ellenőrző Testületet az Elnökség minden ülésére meg kell hívni, a tanácskozási jog biztosítása mellett.

75. § Az Ellenőrző Testület évente legalább 4 alkalommal ül össze, üléseiről jegyzőkönyvet vezetnek, amelyeket az ülést követő 15 napon belül az Egyesület irattárában archiválni kell. Az Ellenőrző Testület legalább 2 testületi tag jelenlétében határozatképes, döntéseit szótöbbséggel hozza. Amennyiben az Ellenőrző Testület tagjainak száma kettő fő alá csökken, az Ellenőrző testület mandátuma megszűnik és Elnökség köteles Rendkívüli Közgyűlést összehívni az új Ellenőrző Testület megválasztására. Az újonnan megválasztott testület mandátuma 2 évre szól. Ha csak egy ellenőrző testületi tag hiányzik, akkor a hiányzó tagot a soron következő rendes Közgyűlésen kell megválasztani.

IX. IRODA

76. § Az Egyesület operatív működtetését az Iroda végzi. Az Iroda vezetője az Igazgató. Az Irodán az Igazgató mellett alkalmazottak, gyakornokok és nem fizetett önkéntesek dolgoznak, őket , a nem fizetett önkéntesek kivételével az Igazgató nyilvános pályázat eredményeképpen nevezi ki. A fizetett alkalmazottak felvételénél az Igazgatónak az Elnökség felé informálási kötelezettsége van. Az Irodában foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyának vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonynak a megszüntetésekor az Igazgatónak az Elnökséget tájékoztatnia kell.

X. IGAZGATÓ

77. § Az Igazgató bármely magyar vagy nem magyar állampolgár lehet, aki a rendes tagság feltételeinek megfelel. Az Igazgató feladatát munkaviszonyban látja el, amelynek létesítéséről és megszüntetéséről az Elnökség dönt. Ha az Igazgató munkaviszonya megszűnik, az Egyesület működőképességének biztosítása érdekében az új Igazgató felvételéig az Elnökség határozott időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra megbízott igazgatót nevezhet ki. A megbízott igazgató kinevezését a Közgyűlés a résztvevők több mint felének támogató szavazatával meghozott határozata alapján az Elnökség legfeljebb további 6 hónapra egyszeri alkalommal meghosszabbíthatja, egyébként a kinevezés nem hosszabbítható meg. A megbízott igazgató mindazokat a jogokat gyakorolja és mindazokért a kötelezettségekért felel, mint az Igazgató, az Igazgatóra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket értelemszerűen kell a megbízott igazgatóra alkalmazni. Az Elnökség a legközelebbi Közgyűlésen köteles beszámolni a megbízott igazgató kinevezésének körülményeiről.

78. § Az Igazgató a Közgyűlés döntéseinek figyelembevételével az Elnökség utasításának megfelelően végzi feladatát.

79.§ Az Igazgató az Elnökségnek és az Amnesty International szerveinek tartozik beszámolási kötelezettséggel és felelősséggel. Az Igazgató munkájáról, és az Egyesület tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget, és kérésükre jelentéseket, beszámolókat készít. Az Igazgató legalább kéthavonta beszámol az Elnökségnek az Egyesület gazdasági tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről, és azonnal értesíti az Elnökséget, amennyiben az Egyesület pénzügyi helyzete, vagy bármely, a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó anyagi körülménye rosszabbodik.

80. § Az Igazgató feladata
a) biztosítani az Egyesület törvényes működését, az Egyesület Alapszabályának betartását,
b) gondoskodni a Közgyűlés döntéseinek, és az Elnökség által felállított célok, irányvonalak megvalósításáról,
c) rendszeresen tájékoztatni az Elnökséget, az Egyesület egyéb szerveit és a tagságot az Iroda és az Egyesület tevékenységéről,
d) kialakítani az Iroda munkaszervezetét és munkarendjét; hogy az a leghatékonyabban biztosítsa az egyesületi célok megvalósítását,
e) összehangolni az Egyesület valamennyi tevékenységét;
f) az Iroda alkalmazottainak, önkénteseinek kiválasztása, munkaszerződések megkötése,
g) az irodai alkalmazottak béreinek, illetve egyéb juttatásainak, az Iroda adminisztratív költségeinek meghatározása az Egyesület Közgyűlése által elfogadott költségvetés keretein belül,
h) éves beszámolók, közhasznúsági jelentés, éves költségvetés és év végi zárszámadás előkészítése, az egyesületi nyilvántartások kezelése, különösen a tagok és tagdíjbefizetések naprakész nyilvántartásának biztosítása, illetve az Egyesülettel összefüggő, minden más szerv hatáskörébe nem eső adminisztrációs feladat elvégzése, elvégeztetése,
i) folyamatos kapcsolattartás, konzultáció az Egyesület szerveivel, csoportjaival, aktivistákkal, önkéntesekkel, tagokkal, adományozókkal, támogatókkal valamint egyéb szervezetekkel,
j) követni az Amnesty International szerveinek útmutatásait, stratégiai céljait,
k) biztosítani a közhasznúsági követelmények teljesítését,
l) segíteni az Elnökség illetve az Egyesület szerveinek a munkáját,
m) elvégezni minden más, az Elnökség által ráruházott feladatot.

81. § A Ksztv. előírásainak az Igazgatónak felróható súlyos megsértése esetén az Elnökség köteles az Igazgató munkaviszonyát megszüntetni.

XI. BIZOTTSÁGOK

82. § Az Egyesület szervei bizottságokat hozhatnak létre. A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. A bizottság célját, feladatát és összetételét az azt létrehozó egyesületi szerv határozza meg.

XII. CSOPORTOK

83. § A Csoport az egyesületi tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti egység. Az Egyesület bármely rendes tagja csoportot hozhat létre, és abban bármely tag részt vehet. A Csoport minimális létszáma 5 fő. A Csoport saját tagjai közül Koordinátort választ. Csoport megalakulását a Csoport névsorával és a Koordinátor nevével az Elnökségnek tudomásul vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést követően az Elnökség a Csoportot nyilvántartásba veszi, amennyiben az a csoportokra vonatkozó egyesületi szabályoknak megfelel.

84. § A Csoport az Amnesty International által is elismert formában az Elnökség elismerő nyilatkozatával jön létre. Ha az Elnökség a csoport megalakulásának bejelentésétől számított 30 napon belül nem dönt az elismerés kérdésében, akkor a csoport megalakulását a kérelmében foglaltaknak megfelelően szabályosnak kell tekinteni, és a csoportot ezzel a nappal nyilvántartásba kell venni.

85. § Az Elnökség és az Ellenőrző Testület tagjainak Csoporton belül viselt tisztsége automatikusan megszűnik az elfogadó nyilatkozat aláírásának napján.

86. § A Csoportot harmadik személy, illetve az Egyesület egyéb szervei előtt a Csoport-koordinátor vagy a Csoport által meghatalmazott csoporttag képviseli. A Csoportok harmadik személlyel kötött megállapodásait az Egyesület igazgatója és a Csoport-koordinátor, vagy az általuk meghatalmazott személy írja alá.

87. § A csoportokra vonatkozó részletes szabályokat az Elnökség külön szabályzatban állapítja meg.

88. § Az Elismert Csoportok tagjai tagdíjbefizetéseinek legfeljebb 50%-át az Igazgató az adott Csoport rendelkezésére bocsátja, emellett más támogatásban is részesítheti az Elismert Csoportokat. Ezen összeg a Csoport elismerésekor, és minden év december 31-én fennálló csoportlétszám illetve a Csoport tervezett programjai és költségvetése alapján kerül megállapításra, erről az Egyesület köteles külön nyilvántartást vezetni. A pénzügyi nyilvántartások szerint a Csoportok rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználására az Egyesület céljaival egyező és a törvényi előírásokba nem ütköző célra előzetes bejelentés után a Csoport-koordinátor jogosult. A nyilvántartott összeg felett kizárólag a Csoport rendelkezhet, a pénzösszeg elvonására vagy átcsoportosítására az Egyesület Elnökségének nincs joga. A Csoport tevékenységéről és gazdálkodásáról félévente jelentést nyújt be az Igazgatónak, amely az Igazgató közgyűlési beszámolójának részét képezi. Ha a Csoport a jelentés benyújtását elmulasztja, vagy az egyéb okból aggályos, az Igazgató 30 napon belül vizsgálatot folytat le, melynek eredménye alapján javaslatot tesz az Elnökségnek a Csoport megszűntnek nyilvánítására, vagy egyéb intézkedés megtételére. A vizsgálat időtartama alatt, illetve az Elnökség döntéséig a Csoport a számára elkülönített pénzösszeg felett nem rendelkezhet.

89. § Az Elismert Csoportnak joga van csatlakozni az Amnesty International bármely elismert hálózatához.

90. § Az Elnökségnek joga van a Csoport gazdálkodásának vizsgálatára.

91. § Amennyiben a Csoport megszűnik, a nyilvántartás szerint megmaradt összeg visszaszáll az Egyesület kezelésébe.

XIII. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

92. § Az Egyesület működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. Az ügyész az Egyesület működésének törvényessége érdekében bírósághoz fordulhat.

93. § A bíróság az ügyész keresete alapján:
a) megsemmisítheti az Egyesület törvénysértő határozatát,
b) összehívhatja az Egyesület legfőbb szervét,
c) az Egyesület működését felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki,
d) feloszlathatja az Egyesületet,
e) megállapíthatja az Egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan tíz fő alá csökken.

94. § Ha az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, a tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

XIV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

95. § Az Egyesület tevékenységének folytatásához szükséges anyagi eszközöket elsősorban
a) a tagdíjakból

b) jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból,

c) az Amnesty International illetve annak valamelyik nemzeti szervezetének támogatásából,

d) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételből,

e) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételből,
f) a vállalkozási tevékenységből származó bevételből fedezi.

Az Egyesület nem fogad el olyan támogatást, amely sérti, vagy veszélyezteti függetlenségét, alapelveit, továbbá ellentétes erre vonatkozó belső szabályzatával.

96. § Az Egyesület kizárólag és közvetlenül közhasznú célokat követ, a mindenkori érvényes adójogi előírások szerint. Az esetleges nyereséget csak az alapszabályok szerinti célokra szabad fordítani. A tagok nem kapnak nyereségrészesedést. Költségtérítésre az Egyesület tagjai csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha azok az Egyesület valamely megbízatásának teljesítésével kapcsolatban keletkeztek.

97. § Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

XV. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

98. § Az Egyesület megszűnik, amennyiben:
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja,
c) más társadalmi szervezettel való egyesüléssel.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az Amnesty International nemzetközi szervezetnek adandó át. A vagyonértékesítéssel és felosztással kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

99. § Az Egyesület feloszlásáról a Közgyűlés titkos szavazással, kétharmados szavazattöbbséggel határoz. Az Egyesület feloszlásáról szóló döntést csak olyan Közgyűlés hozhat, amelyen az összes tag legalább kétharmada jelen van.

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. § Jelen alapszabály a Közgyűlés határozata alapján az abban meghatározott időpontban lép hatályba. Az Egyesület jogi személy és jogi személyiségét nyilvántartásba vételével nyeri el. Az Egyesület működését nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Közhasznúsági törvény az irányadóak.